Szalmabála-építészet

előtte	utána

Egy kis szigetelés történelem
20 évvel ezelőtt kezdett érdekessé válni, hogy le legyenek szigetelve az épületeink. Akkor elég volt 3-5 cm polisztirol szigetelés. Aztán rájöttünk, hogy ez bizony kevés. Megjelent a 6-8 cm-es aztán a 10 cm-es szigetelő réteg. Ma már rendszerben árulnak 20 cm-es szigeteléseket, de külön igényre 30 cm-es szigetelő lapokat is lehet kapni. Ha az ember gondolati fejlődése felől nézzük, akkor első lépés a szigetelés igényének a megjelenése. Aztán ráálltunk egy anyagra, és fokozatosan növeljük a vastagságát. Ez bizonyos értelemben zsákutca. Mert megnehezíti azt, hogy új utakra lépjünk. Pedig annak már itt van az ideje.

 Az „útitársak”
Bármilyen választásnak megvan a maga velejárója. Az anyaghasználat is ilyen, így vannak következményei, amikre nem tudunk figyelni, mert a gondolkodásunk fókuszában csak egy szempont áll: a szigetelés.
A polisztirolhoz sok éven keresztül égésgátló adalékként kevertek HBDC (rövid nevén hexabróm) nevű vegyi anyagot, ami folyamatosan párolog a szigetelőanyagból. Mérgező. A légzésen keresztül pedig felvesszük, de nem ürítjük ki. Tehát felhalmozódik a testünkben. Mára éppen hogy csak betiltották. De amit felszereltünk már eddig is, az ott van és hat.
Aztán nem figyeltünk arra sem, hogy milyen lesz a fal páragazdálkodása. Ma hirdetik, hogy páraáteresztő polisztirolt is lehet kapni, de ne felejtsük el, hogy a cement bázisú ragasztó és a műgyanta alapú vakolatok bizony nem engedik át a párát. Eredmény: A hideg felületeken párakicsapódás, penészedés.
De újabb gonddal találkozunk majd, amikor le kell bontani az épületet. A polisztirollal mit kezdjünk majd? (A látszat ellenére a polisztirol hőszigetelés a maga nemében egy remek anyag. Nem a használata ellen íródott ez a cikk. Van ahol ez a legjobb megoldás)

Outside the box
Nos, ha ma megnézzük, akkor egy 30 cm-es polisztirolos szigetelés anyagára 8800 Ft/nm. (Ez rendszer ár). A 20 cm-es rendszer anyagköltsége: 5000 Ft/nm.

Nézzük, van-e más megoldás ennyiért! Vagy egy kicsit olcsóbban?
Ha hőszigetelő anyagokat keresünk, akkor vannak az ipari anyagok:

• Grafitos polisztirol
• Kőzetgyapot
• Cellulóz

Emellett vannak a természetes szigetelő anyagok:

• Szalmabála
• Kender

Sajnos hazánkban nincs kender szigetelőanyag gyártás, ezért ennek az árával nem számolunk. A szalmabála szigetelés költségeit viszont nagyon jól ismerjük.
Egy 40 cm vastag szalmabála hőszigetelő rendszer anyagára 2800 Ft/nm. Ez tartalmazza a 35 cm vastag szalmabálát (szalmabála oldalára állítva), az 5cm vastag vakolatot, a meszelést, és a rögzítés anyagköltségét, valamint a nyílászáról körüli deszkázást.
Ez a szám csak tájékozódás jelleggel használható, mert az országban a szalmabála ára területenként különböző, 120 Ft-500 Ft a szórás. Mi egy 300 Ft-os bála árat vettünk alapul. A rögzítés technikában is sokféle megoldás van. Mi egy egyszerű, de nagyon hatékony módszerrel számoltunk. A neve: Hevederes felfogató rendszer. Ilyen: 

Az árat tovább lehet csökkenteni, ha értünk a vályoghoz és a vakolathoz bontott vályogtéglát használunk, vagy a saját telken van anyagnyerő hely. A 35 cm szalmának a hőszigetelő képessége megegyezik 30 cm polisztiroléval és jobb, mint egy 20 cm vastag grafitos polisztirol rendszeré.
Összehasonlítás kedvéért itt van ezeknek az anyagoknak a hővezető képessége. Nincs nagy különbség köztük, mert mindegyik rosszul vezeti a hőt. Minél kisebb az érték annál jobb hőszigetelő:

Összehasonlításképpen:

 Árak az összehasonlításhoz: (bekért árajánlatok alapján, bruttó)

Egy 10x10 átlagos családi házat (Kádár-kocka) vettünk alapul, melynek kb.110 nm a homlokzati falfelülete. Ennek az anyagköltségét tekintve már igen nagy különbségeket kapunk:

Tehát ha szalmát választunk, akkor az anyagárban 242.000 - 698.500 Ft-tal járunk jobban. A hőszigetelő képességben ez megegyezik a 30 cm-es polisztiroléval és jobb mint a 20 cm-es egyéb rendszerek.
Ha mindent a piacról szerzünk be (anyagokat, munkaerőt) akkor is a szalmabála szigetelés ára 20-60%-kal olcsóbb, mint a ma elterjedt megoldásoké. Ha meg tudunk szervezni egy kalákát és van ingyenes anyagnyerési lehetőségünk, akkor pedig még nagyobb a különbség.

Nem csak az anyagár számít. Többdimenziós döntéshozatal.
Az ár még kevés adat ahhoz, hogy dönteni tudjunk, mert az adott ház esetén meg kell vizsgálni a tető túlnyúlás mértékét. Ezt adott esetben a többi szigetelő anyag használata esetén is vizsgálni kell.
Aztán ott a munkadíj kérdése. A szalmabála szigetelés kialakítása legalább dupla munkaidőt vesz igénybe, mint az ipari technológiával gyártott rendszereké. De a munka 90%-át mi magunk is el tudjuk végezni. Elég ha egy szalmázáshoz is értő szakembert alkalmazunk. Ebben az esetben már a munkadíj tekintetében is a szalmabála szigetelés felé billen a mérleg nyelve.
Következő szempont a szaktudás megléte. Még nagyon kevés szalmaszigeteléshez értő szakember van, mert ma már nem dolgoznak sárral vagy agyaghabarccsal a kőművesek. De miért is nem?

Az igazi szemléletváltás
Egy-egy jó döntéshez tényleg több tényezőt kell figyelembe vennünk. Az áron kívül a szakértelmet és a munkaerőt is, de tovább bővíthetjük a döntésbe bevont szempontokat:

• Helyi kontra globális gazdaság

• Környezetvédelem

Aki hőszigetel az járulékosan környezetet is véd, de nem mindegy, hogy milyenek az ökológiai költségek. Pl. amikor lebontjuk az épületet, akkor az anyagokkal mit kezdünk? Fel tudjuk használni azokat újra? Esetleg biológiai úton lebomlanak? Vagy hulladékként kell ártalmatlanítani? A szigetelőanyagok gyártásának energia igénye is lényeges szempont. A polisztirolhoz képest a szalmabála 70 %-kal kevesebb energiabefektetéssel állítható elő. Nem mellesleg szállítani is lényegesen kevesebbet kell, további fosszilis energiahordozót megtakarítva ezzel.

• Az épületek páragazdálkodása

Ez inkább életminőséget meghatározó kérdés. Télen általában a benti pára igyekszik a külső szárazabb térbe távozni. Ha a fal nem engedi ki, akkor a pára a hideg felületeken lecsapódik. Ez gyakran penészedéssel jár. A túl száraz levegő pedig a légúti megbetegedésekhez járulhat hozzá. Tehát nem csak el kell nyelnie egy jó falazatnak a párát, de azt visszafelé is le kell adnia. Válasszunk olyan rendszert, ami ebből a szempontból is jó. A szalma ilyen.

Végezetül a szalmabála szigetelés hátrányairól
Hogy ne lehessen bennünket elfogultsággal vádolni :)

• Ismerethiány

A szigeteléssel foglalkozó cégek, tüzépek nem ismerik a szalmát. Sem a megrendelők, a beruházók. Ebből következően hiányzik a szakértelem a jó minőségű munkához. De a megrendelők sem tudják, hogy erre kellene árajánlatot kérniük. Az ismerethiány persze leküzdhető. Tanulással, oktatással, ismeretterjesztéssel. Mi ezért dolgozunk. Szerencsére egyre többen érdeklődnek, így van eredménye a befektetett munkának. De még csak az első fecskéknél tartunk.

•  A szalmához kötődő képzettársítások

A három kismalac meséje. Bár ez mese. Aztán a szalma és a láng. A szalma jól ég. De a bevakolt szalmabála nem. A szalmakazlakat szeretik az egerek. Erre is van technológiai válasz. Ezek a képzettársítások nem lebecsülendőek. Komolyan kell velük foglalkozni, mert a döntések meghozatalakor mindenki támaszkodik a tudatalatti dolgokhoz. A képzettársítások is innen jönnek. Az ismeretek megszerzésével a félelmek rendre el szoktak párologni. Legalábbis a képzéseinken résztvevők így nyilatkoznak.

•  Az anyagból eredő méretkorlátok

A szalmabálát egyelőre a 35x45x90 cm-es átlagméretben gyártják. Ezért ahol nincs hely vagy és nem megoldható a tető megnyújtása sem ott nem alkalmazható. Technológiai választ már ismerünk erre, mert gyártanak Svájcban táblásított szalmabála szigetelő lemezeket, de ezek importálása nagyon drága lenne. Nemigen akadna fizetőképes kereslet rájuk, de a hazai kutatás-fejlesztés erre megoldást nyújthat. "Csak" idő és pénz kérdése.