Költségek, felhasználási terület

Alapvetően a szalmabála házak kivitelezése sem sokkal olcsóbb, mint egy ma jellemző téglaházé. Maga a falazóanyag ugyan nem nagy költség, de a falszerkezet faanyaga és a hozzá kapcsolódó munkadíj jelentős költséget jelent. A többi kiadás pedig hasonló mint a más technológiával készült házaknál, hiszen a szalmaházaknál is készül alapozás, tetőfedés, villany- és vízszerelés, burkolás, stb...        
Ha viszont a "szalma filozófiáját" következetesen végigviszi az ember minden részleten az alaptól a padlásig, akkor sokkal nagyobb megtakarítás érhető el. Az alap betonigénye pontalapokkal csökkenthető, a vakolat a kereskedelmi homok, cement, mész hármas helyett lehet hagyományos tapasztás (vályogvakolat, agyaghabarcs) vagy meszes vakolat, az aljzatok beton, parketta és kerámia helyett készülhetnek hajópadlóból, vagy öntött agyagból, a drága műanyag festékek és műanyag tapéták helyett páraáteresztő festés kell, ami lehet egyszerű meszelés is.

Az igazi megtakarítás hosszútávon a ház üzemeltetésekor jelentkezik, hiszen a rendkívül jó hőszigetelés alacsony fűtési költséget eredményez. Magyarországon egy család rezsijének a 70-80 %-át teszi ki a fűtés. A szuperhőszigetelő szalmafalak használatával  ez a kiadás a minimálisra csökkenthető.   

A szalmabála felhasználási területei

Az egyre növekvő energiaárak és az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi és egészségügyi szempontok miatt a szalmabálának, mint természetes, jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező anyagnak az alábbi területeken indokolt az elterjedése:
- Lakóházak, üzemcsarnokok, intézmények utólagos szigetelése:
A szalmabála nem csak arra jó, hogy új épületeket építsünk belőle, hanem meglévő épületek utólagos hőszigetelésére is alkalmas. Ennél a technológiánál is ugyanazokra a szabályokra kell figyelni, mint a bálaépületek esetében: a legfontosabb, hogy a szalmaszigetelést se alulról, se felülről ne károsíthassa a víz. Egy B30-as  téglafal  szalmabálával szigetelve tizedannyi hőenergiát enged át. Ott érdemes az utólagos hőszigetelés ezen módján gondolkodni, ahol van elegendő hely a szalmabálák felszerelésére. Sokszor a nem megfelelő tetőkinyúlás miatt nehezen megvalósítható a szalmaszigetelés. Ekkor a régi tetőszerkezet cseréje, esetleg egy tetőszoknya kialakítása jelentheti a megoldást.

- Lakóházak építése:

A fent bemutatott előnyök mellett az is alkalmassá teszi ezt a technológiát a lakóházak felépítésére, hogy egyes munkafolyamatok kalákás módszerrel, gyorsan, olcsón elvégezhetők.

Mivel a szalmabála falszerkezet jól szellőzik, illetve sem a szalma, sem a vakolat nem tartalmaz az egészségre ártalmas kipárolgó anyagokat ezért a belső terek levegőminősége sokkal jobb és egészségesebb más nem természetes építőanyagokéhoz képest.

- Ipari és közösségi létesítmények megépítése:

A szalmabálát fel lehet használni nagyobb csarnokok, termek kialakításához is. A gyors építés és a jó hőszigetelési tulajdonsága miatt gyorsan megtérülő beruházásnak számít. A közösségi épületek kialakításánál maga az építkezés is jelentős közösségformáló erővel bír, hiszen egyes munkafolyamatok kiválóan alkalmasak a kalákás építésre. A friss levegőn végzett könnyű fizikai munka és a látványosan gyors építési folyamat miatt a közösségi életnek fontos eseménye lehet egy ilyen épület elkészítése.

- Mezőgazdasági épületek kialakítása
Mivel a szalmabála alapvetően egy mezőgazdasági termék, ezért gazdaságok, tanyák ideális, akár helyben megtermelhető építőanyaga lehet. A kiváló hőszigetelési tulajdonságok miatt a fűtetlen műhelyek, állattartó épületek, istállók is fagymentessé tehetők. A rágcsálók esetleges kártétele miatt gabona, trágya, takarmány tárolására nem alkalmasak a szalmabála épületek.

Klíma:
A szalmabála épületek két szempontból is pozitív klimatikus tulajdonsággal bírnak. Egyrészről, mint jól szigetelt, de kellően jól szellőző lakótér, egészséges belső klímát biztosít a benne lakók számára. Alacsony téli fűtési és a nyári hűtési igénye (ez utóbbi nem is jelentkezik) miatt alacsony energiahordozó felhasználást igényel. Mivel ezeknél a házaknál alacsony mind az építési-, mind az üzemeltetési energiaigény, ezért alacsony a kibocsátott szennyezőanyagok és az üvegházhatású gázok mennyisége is.

Mezőgazdaság:
Magyarországon az évi szalmatermés kb. 4,5 millió tonna. Ennek csak közel a fele kerül felhasználásra az állattartásban. A fennmaradó mennyiséget vagy beszántják, vagy egész egyszerűen elrohad a földeken, illetve kisebb mennyiséget energetikai célokra használnak. Mindez azt jelenti, hogy ha a szalmabála építészet nagyon elterjedt lenne, akkor sem lenne alapanyag gond, hiszen ez a mennyiség kb. 80.000 családi ház építésére elegendő. A jó minőségű, tömör szalmabála építőanyagként történő értékesítése további bevételi forrásként szolgálhat  a mezőgazdaságból élők számára.

Megújuló:
A szalma évről-évre keletkező nyersanyag. További előnye, hogy ha a belőle készült épület elérte az élettartama végét és lebontják, akkor a szalmafal anyaga egy-két év alatt lebomlik, visszakerül a biológiai körforgásba és értékes tápanyaggá válik.

Közösségformálás:
A szalmabála házak további előnye, hogy a falak építésének „tudománya” bárki számára könnyen elsajátítható. A falak építése viszonylag könnyű fizikai munkának számít és a nagy bálaméretek miatt rendkívül látványosan lehet vele haladni. Egy jól szervezett 15-20 fős kaláka akár 2-3 nap alatt elkészítheti a ház külső falszerkezetét. Ezért a szalmabálás építkezés jó alkalom a családi, baráti összefogásra és a közösségi munkára.